Európa szívéből
Víztisztításra használható mikrobagyűjteményt hoztak létre magyar és oláh (román) kutatók.
A folyóvizekben és tavakban leggyakrabban előforduló szerves szennyeződések lebontására használható mikrobagyűjteményt hoztak létre szegedi és temesvári kutatók.
Vágvölgyi Csaba professzor, a Szegedi Tudományegyetem mikrobiológiai tanszékének vezetője az MTI-nek szerdán elmondta, hogy az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a temesvári Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatóival együtt másfél éven át rendszeresen vizsgálták a Maros vízminőségét. Az uniós támogatással, több mint 75 millió forintos költséggel megvalósult projekt során tíz helyszínen rendszeresen mérték a folyó vízének kémhatását, ion- és nehézfémtartalmát.
A mérési eredmények azt mutatják, hogy a folyó vízminősége évszakonként jelentősen változik. Míg télen kifejezetten jónak mondható a víz minősége, a tavaszi időszakban rendkívül sok szennyezőanyag jut a folyóba. Ennek oka, hogy a Maros-völgyében a gúnyhatáron túli és inneni – azaz a megszállt („román”) és magyar – oldalon is nekivadult, intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik. A természetellenes műveléssel tavasszal a földekre kerülő műtrágya, növényvédő- és rovarirtószerek egy része pedig a csatornákon és természetes vízfolyásokon keresztül a folyóba jut. E vegyszerek mellett komoly problémát jelentenek a belőlük keletkező bomlástermékek is, melyek akár mérgezőbbek is lehetnek, mint az eredeti növényvédőszer.
Az egyetemi tanár közölte: a kutatási program fontos része volt a változó vízrendszerben élő mikroorganizmusok – baktériumok, gombák – azonosítása és vizsgálata. E mikrobák közül a kutatók összegyűjtötték azokat, melyek képesek a folyóvízben leggyakrabban előforduló szerves szennyezőanyagok lebontására. A jövőben az így létrehozott törzsgyűjtemény a biológiai úton történő vízminőség-javítás fontos eszköze lehet. A mikrobák alkalmazására elsősorban zárt vízrendszerekben előforduló helyi szennyezések felszámolásakor kerülhet sor.
A most kialakított törzsgyűjteménnyel kiegészítik a tanszék – az országban legnagyobbnak számító – több mint hatezer darabos mikrobiológiai génbankját, amelyet a legkülönbözőbb területeken, így például gyógyszerkutatások során is hasznosítanak.
(MTI)
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
