Európa szívéből
A húsvéti ünnepekre következő péntek az Ebijesztő Péntek.
Dugonics András, királyi oktató a MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820-as (halála utáni) kiadásában „Bűntetések” között idézi ezt a szólást: ” El ért az Eb ijesztő Péntekre.”
Dugonics András (Vasárnapi Újság, 1859. július 31.)
Magyarázatul írja: „Húsvét után a’ leg első Pénteket a’ Magyarok eb ijesztő Pénteknek mongyák. Erre hamar el jutván az ebek, azon gondolattal vannak, hogy ismét az elmúltt negyvennapi bőjtre érkeztek”.
A mondás arra is utal, hogy a jólét után a megvonás még ijesztőbb, mint általában a jólét hiánya. Nehezebb, úgymond „(eb)ijesztőbb” elviselni a dolgok elvesztését, mint azoknak a mindennapos hiányát…
Érthető alatta persze az is, hogy ez igazán csak az ebeket ijeszti. Tiszta szívű, művelt, hívő ember – az ebek fölött állva – ismeri és érti, sőt érzi a dolgok értékét és mértékét…
Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia, 1788-tól a Budai Egyetem – kora eggyetlen magyar egyetemének – rektora.
Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökeres (radikális) alakja volt, aki a végletekig kerülte a nem magyar szavak használatát, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az egyetlen “somma” (összeg) szón kívül művében nincs idegen kifejezés.
Ezt az irányzatot tudálékos deáksággal ma is “purista”-ként emlegetik. Ennek illendőbb magyar megfelelője a “tisztász”, vagy pontosabban “nyelvtisztász” (Sz.) lehetne.
Rendtársa, és életrajzírója, Karácsony Chrysostom Incze ekképp jellemezte: „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”
Az Ebijesztő Péntek feltámadása és egészségessen erősödő hagyományőrzésünk reményében
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Ajánlott olvasmány: Dugonics András: MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820.
valamint Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
