Scroll To Top

A szegedi „üvegzsebes” balvezetés
12 évi „tiszta” mérlege 30 milliárd forintos hiány!
(A többi veszteséget még rejti a szoci szutyok...)

A honlap a hunita.hu-ra költözött, naponta frissülő tartalommal!

Szeged a halott Város

A Beneš-dekrétumról tárgyal az Európai Parlament szakbizottsága

Magyargyalázat 2012. szept. 19.

Brüsszelben szeptember 20-án vitatják meg a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót. Juhász Imrét, európai jogi szakjogászt, a petíció egyik kezdeményezőjét kérdeztük az előzményekről és a várható eseményekről.

Magyar kezdeményezésre szeptember 20-án vitatja meg az Európai Parlament Petíciós Bizottsága azt a Beneš-dekrétumok elleni beadványt, amelyet két magánszemély adott át Brüsszelben a szakbizottság elnökének ez év januárjában.
A Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és dr. Juhász Imre PhD európai jogi szakjogász adott át petíciót Brüsszelben Erminia Mazzoni szakbizottsági elnöknek. A civil kezdeményezést – amelynek célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon a jelenleg is érvényben lévő, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó Beneš-dekrétumokkal, továbbá gyakoroljanak nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében -, dr. Bagó Zoltán Fideszes EP- képviselő karolta fel. Hosszas egyeztetés és szakmai lobbi eredménye, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szeptember 20-i ülésének napirendjére tűzte a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót.
Dr. Juhász Imre a petíció szerzője a Felvidek.ma hírportálnak elmondta, hogy nem először próbálták meg a döntéshozók figyelmét felhívni a témára.
„Ez a második próbálkozás, 2008 áprilisában egy nagyobb társadalmi megmozdulás keretében átadott petíció ugyanis nem járt sikerrel. Akkor 170 civil szervezet nevében közel 50 ezer aláírással nyomatékosított a Beneš-dekrétumok elleni petíciót nyújtottak be civilek és közéleti személyiségek a Strasbourgban az Európai Unió Parlamentjéhez, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselő, Andrásfalvy Bertalan volt kulturális miniszter, Fehér Csaba szlovákiai és Hunyadi István strasbourgi történész, Hahn-Seidl Alida a Hunnia Baráti Kör részéről és jómagam az egykori Civil Jogász Bizottság tagjaként. A jogfosztó rendeletek ellen tiltakozó dokumentumban többek között kértük, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre a Beneš-dekrétumok, a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott, és a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló jogszabályok ügyét, valamint a parlament vizsgálja meg azok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. A petíció átadását akkor világszerte tüntetések kísérték, békés tiltakozást tartottak Szlovákia helyi nagykövetségeinél Európa számos városában, az Egyesült Államokban és Kanadában is” – emlékezik Juhász Imre.
A dekrétumok egy része összeegyeztethetetlen az uniós alapszerződéssel és az alapjogi chartával, ennek ellenére a szlovák parlament 2007-ben, már uniós tagállamként, erősítette meg sérthetetlenségüket, mintegy kőbe vésve azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyek 1945-ben, az akkori Csehszlovákiában élő magyarok és németek ellen irányultak. „Az Európai Uniót jellemzi, hogy szava sem volt eddig a kollektív bűnösség elve alapján készült jogszabályok szlovákiai megerősítése kapcsán. Az új petíció felépítésében, jogi érvrendszerében is más, mint az előző” – mondja Juhász Imre. Hozzátesz: „Igyekeztük a gyermekbetegségeket kiküszöbölni és megelőztük néhány ismert, az érdemi vizsgálatot elutasító EU-s panel alkalmazásának a lehetőségét. Fontos megemlíteni, hogy míg Csehország uniós csatlakozásakor az EU vizsgálta a Beneš-dekrétumokat, Szlovákia esetében ez már nem történt meg. Az egykori Csehszlovákia két utódállamának 1945-ben sem volt azonos a jogrendszere, mint ahogy nem azonos ma sem. A Beneš-dekrétumokat nem szabad egyfajta jogtörténetként szemlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is az élő jog részét képzik (pl. szlovák háborús bűnösök büntetlensége), és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően. Ezek miatt is fontos, hogy az Európai Unióban most napirendre vették a kérdést” – tette hozzá az európai jogi szakjogász.

A petíció benyújtói bíznak benne, azzal, hogy most az EP napirendre tűzi ezt a kérdést, nemzetközi figyelmet kaphat a téma és sikerül a bizottsági meghallgatáson a Beneš-dekrétumok megtárgyalását egy szakmai vitává tenni.

A szeptember 20-i brüsszeli meghallgatás történéseiről az eseményt követő héten sajtótájékoztatón és konferencián számolnak be a résztvevők. Hogyan tovább felvidéki Magyarság? címmel a Hunnia Baráti Kör konferenciát szervez szeptember 29-én, szombaton 14 órától Budapesten a Polgárok Háza Dísztermében (1089 Budapest, Visi Imre u. 6.), amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Ez a tanácskozás is azon konferenciák sorába tartozik, amelyeket a Beneš-dekrétumok 2007-es szlovákiai megerősítésének évfordulója tájékán, 2008 óta minden évben megrendeznek a szervezők.

A konferencia pontos programját bővebben Eseménynaptárunkban találják.

Forrás: Felvidék.ma

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor