Scroll To Top

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed !” (Vedres István)

Brazil Endlösung – Guaraní Holokauszt

Brazil Endlösung (ejtsd: brazil endlőzung) – Guaraní Holokauszt

Holokauszt” annyit tesz, mint ‘teljes elégettetés’, vagyis ‘teljes elpusztíttatás‘, kiirttatás. Széltében használják ma ezt a fogalmat a félműveltek, de csak a legritkábban az eredeti, igazi értelmében…

Hajlamosak vagyunk a magunk bajain merengeni, míg mások súlyosabb gondjai már meg sem érintenek bennünket. Pedig akár még erőt is meríthetnénk képtelenül kitartó küzdelmeikből! A magyarságot módszeresen számolja föl a háttérhatalom, – hol „EU-szabályozás”, hol meg éppen „Világbank” képében – de nekünk még mindig több esélyünk van, mint egy „apró” erdei törzsnek a totális(an korrupt) hatalom ellenében.

“Míg a földünkért harcolunk, egyesével vadásznak le mindannyiunkat.”
Eliseu Lopes
(guarani vezér)

A guaraník Paraguay  és Dél-Brazília őslakosai. A guaraník már a spanyol és portugál gyarmatosítás előtt is fejlett kultúrával rendelkeztek. De mi történik velük ma? Ősi törzsi területeikről kiűzetés és minden jogaiktól való megfosztás az osztályrészük.

Enyészet (november) hava elején Marinalva Manoel guarani vezetőt halálra szúrkálták, miután 1000km-t utazott Brasíliába, a brazil fővárosba, hogy a kormánnyal elismertesse a guaraník saját földjéhez való jogát. Ugyanekkor hátrahagyott törzsét is fegyveresek gyilkolták halomra…

A guarani vezetőket elszigetelik, majd lemészárolják a földbirtokos – a földjeiken birtokos – újgazdagok fegyveresei, hogy megállítsák a politikai kampányt, melyet ősi földjük megtartásáért kezdeményeztek. Számos vezetőt halálosan megfenyegettek. Jónéhányat már megöltek, de a helyzet egyre csak durvul.

A guaraníkat már évszázadok óta szorítják vissza és irtják a gyarmatosítók.

Jean Baptiste Debret (1768 – 1848), francia festő

számos képén megörökítette az őslakosok kínzását és meghurcolását…

Jean Baptiste Debret : Guaraní család rabszolgakereskedők fogságában…
(csaknem 200 évvel ezelőtt)

A mai brazil alkotmány szerint minden törzsnek joga van a földjéhez, melyet már 1993-ban vissza kellett volna szolgáltatni nekik.

Ezzel szemben túlzsúfolt, útszéli menekülttáborokban tengődnek, amíg a földjeiket bitorló újgazdagok hatalmas hasznot hasítanak ki a földjeikből. A guaraník e táborokban éheznek, de mindennapos támadásoktól is rettegnek. Az öngyilkosságok száma is igen magas (már amennyire hihetjük, hogy halálukhoz nem éppen az őrzőik segítik hozzá őket). És a helyzetük csak súlyosbodik. A földjeiket bitorlók a teljes kiirtásukat tűzték ki célul: ha nem léteznek, hát nincs, aki visszaigényelje a földjüket!

Ez bizony nagy munka a népirtóknak! Ne higgyük, hogy ez egy apró, kis nép! Földrészek és agyonhallgatottság távolából nem hallani róluk… de közel 5 millióan beszélik anyanyelvükként a guaraní nyelvet… (Ez még a 190 milliós Brazíliában is jelentős.)
Egy tisztességes világban a guaraní Brazília eggyik hivatalos nyelve lenne! Legalább saját területeiken…

Egy (Trianont aláíró) Wilson-i „igazságos” világban – a népek önrendelkezési jogával – pedig a Guaraní már régen egy önálló állam lenne, miként Horvátország, vagy éppen Szlovénia! És sokkal inkább, mint Szlovákia! De Guaraní-föld nem az! Távolról sem az…

(Szerénytelen javaslatomról…) Az eggyetlen igazi megoldásról – Guaraní államról ma senki sem beszél…
Pedig az emberi jogokról való parttalan és egyre értelmetlenebb fecsegésben ennek bizony lenne értelme!
Az államiság felé vezető úton azonnali önrendelkezésük (autonomiájuk) lenne a legkevesebb!

Guaraní törzsfőnök szobra

Természetesen a guaraník rokonai a tupik, a csiriguanók, az omaguák és a kokamák sem álmodhatnak államiságról… ahogyan a többi 210 még élő nyelv beszélői sem…
Még szövetségi állam(ba tagozódott államok) keretei között sem…
Az Európa méretével vetekedő Brazíliában 215 még élő nyelv népe él lenézett, másodrangú polgárként. Ők az őslakók.

A brazil kormány minden ígérete ellenére sem oldotta meg a táborokba zsúfolt guaraník végső válságát.

A guaraní vezetők azonban nem adják föl. A földjeikért küzdenek, amíg ki nem irtják őket az utolsó emberig…

A „Nemzetközi Túlélés”, a Survival International most arra kér mindenkit, hogy írjon a brazil elnöknek, fölhívva a figyelmét a tarthatatlan jogtalanságra és a mindennapi népirtásra, mely éppen Brazília őslakóit sújtja.
Dilma Rousseff elnök elérhetősége: sg@planalto.gov.br

Survival

Ezúton is kérjük, szánjon öt percet az életéből egy nép megmentésére!

Nem tűrhetjük szótlanul Dél-Amerika őslakóinak kiirtását!
Nem tűrhetjük szó nélkül eggyetlen nép holokausztját sem!

A magunk erőfeszítései által megmentett népek pedig mind a barátaink, támogatóink lehetnek…

Törjük hát át a hallgatás falát!

Dr. Sz. L.

A guaraník érdekében kezdett nemzetközi kampány elindítóinak képviselete:

Survival International, 6 Charterhouse Buildings, LONDON, UK, EC1M 7ET
T +44(0)20 7687 8700

Survival

www.survivalinternational.org

Kérjük írjon Rousseff elnöknek, és követelje a guaraník földjének azonnali visszaszolgáltatását!

Kattintson ide az előre megírt üzenethez!

Dilma Rousseff elnök elérhetősége: sg@planalto.gov.br

Ha nincsen ideje, vagy korlátozza a nyelvtudása, íme egy előre megírt levél (angolul):

Your Excellency,

I am deeply concerned that your government has failed to map out the lands of the Guarani tribe of Mato Grosso do Sul.

Without their ancestral land, the Guarani cannot survive. Their leaders are being killed one by one, their children are dying of malnutrition and they suffer one of the highest suicide rates in the world.

Please uphold the constitution and demarcate the Guarani’s lands immediately, before more lives are lost.

Sincerely,

A leghíresebb félvér guaraní:

 

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)