Scroll To Top

Szeged, ahol ma a sikkasztást, a haverhízlalást
és hűtlen kezelést, a hagyománypusztítást „fejlesztés”-ként emlegetik...

A honlap a hunita.hu-ra költözött, naponta frissülő tartalommal!

Szeged a halott Város

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

Cikkek 2015. ápr. 24.

A Juhász Gyula Irodalmi Emlékmúzeum létrehozásáért tartottak fórumot szegedi civilek – nevével ellentétben ebben nem csupán a szegedi költő, de városunkhoz köthető valamennyi kiválóság helyet kapna. Aláírásgyűjtést is indítanak az ötletgazdák, hogy minél több szegedit az ügy mögé sorakoztassanak.

A Móra-múzeum időszakos kiállításai mellett Szeged gazdag irodalmi múltja és a városban megfordult írók és költők hagyatéka egy külön termet, sőt múzeumot érdemelne – vallják azok a civilek, akik a Közéleti Kávéház szerdai estjén egy irodalmi múzeum kialakításáról tartottak vitafórumot. A rendezvény vendégei – Diószegi Szabó Pál a Szegedi Írók Társaságától, Veszelka Attila a Szegedi Akadémiai Bizottság képviseletében, Szabó László a Kulturális Örökség Alapítványtól és Bene Zoltán a Magyar Írószövetségtől – elsősorban Juhász Gyula örökségét szeretnék valamilyen formában összegyűjteni, nem ő azonban az egyetlen büszkesége városunknak.

“Budapest után Szeged büszkélkedhet a leggazdagabb irodalmi múlttal. Dugonics Andrásés Juhász Gyula mellett – akik ízig-vérig szegediek, hiszen itt születtek és itt is haltak meg – rengeteg írónk, költőnk köthető valamilyen módon a városhoz. Mikszáth, Gárdonyi, Radnóti, József Attila és számtalan jelentős személyiség emlékét jobb esetben utcák, közterek vagy épületek, rosszabban csak egy emléktábla őrzi” – mondta el a SZEGEDma.hu kérdésére Szabó László. Az egykori önkormányzati képviselő három évvel ezelőtt vetette fel az alapítvány nevében, hogy Juhász Gyulának egy emlékházat, vagy legalább egy emlékszobát alakítsanak ki. A költő Fodor utcai – illetve azóta már Juhász Gyula utcai – lakása szerencsére még épségben van, ezt sajnos Bálint Sándortól Tömörkényig több más szegedi kötődésű kiválóság házáról már nem mondhatjuk el – hangsúlyozta a képviselő.

A lakást, melyben Juhász Gyula utolsó napjait töltötte, jelenleg Vajda Júlia lakja. Az operaénekes a kulturális célért korábban már felajánlotta, hogy piaci áron eladja a lakást, hogy azt a költő hagyatéka foglalhassa el. Juhász Gyula gazdag öröksége a Móra-múzeum és a Somogyi-könyvtár mellett több magángyűjtő tulajdonában is van, akikkel a civilek felvették már a kapcsolatot az emlékszoba ügyében.

Legfőbb céljuk persze egy irodalmi múzeum berendezése lenne – ilyen jelenleg Budapesten, illetve Debrecenben működik, félig-meddig még Szegeden is volt, hiszen a Móra Ferenc Múzeum 1984-ig tartott fenn egy állandó tárlatot a Tisza-parti város irodalmi büszkeségeinek bemutatásával. Ez a Somogyi-könyvtár kiköltözésével egy Móra-szobára szűkült csupán, az irodalmi gyűjteményt bemutató részt felszámolták. “Olyan irodalmi múzeumot álmodtunk meg Szegeden, amely Dugonics Andrástól, az első magyar nyelvű regény írójától egészen modern korunk irodalmának nagyjait sorakoztatná fel” – magyarázta Szabó László. A múzeum lehetőséget nyújtana a környező iskolák diákjainak különleges irodalomórákra, ahol jobban megismerhetnék a tankönyvekben szereplő írókat költőket. Szabó Sándor irodalomkedvelő körével évek óta a költő szobránál, legszebb versei felolvasásával ünnepli Juhász Gyula születésnapját, ehhez hasonló kezdeményezések otthonául is szolgálhatna a múzeum.

A legfontosabb kérdés persze ez esetben is a hol, illetve a miből? Szabó szerint ideális épület bőven akadna Szegeden, hiszen az IKV tulajdonában számos erre alkalmas ingatlan akadna, melyek kisebb-nagyobb felújításon átesve megfelelő és méltó helyet biztosítanának a költők és írók bemutatására. Felötlött az is, hogy esetleg maga a múzeum lenne a kezelője, így a tárlat akár a Fekete Ház falai közé is költözhetne. Brit példát követve ráadásul önfenntartóvá is lehetne tenni egy ilyen múzeumot kávézó, illetve szuvenírüzlet kialakításával – tette hozzá.

Első lépésben aláírásgyűjtésbe kezdenek majd a civilek, hogy ezzel demonstrálják a társadalmi igényt egy ilyesfajta múzeum kialakítására. Szabó László szerint az idővel nem kell versenyt futniuk, hiszen Juhász Gyula lakását nem fenyegeti olyan veszély, mint Bálint Sándorét anno. Az egykori képviselő bízik benne, hogy az irodalomkedvelő szegedi polgárok nagy számban állnak majd a kezdeményezés mögé.

Forrás: Szegedma – Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Szegedma.hu