Scroll To Top
2021. Mag hava (Október) 26.-a - Örs, Dömötör, Armand neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A szegedi "üvegzsebes" balvezetés
12 évi "tiszta" mérlege 30 milliárd forintos hiány!
(A többi veszteséget még rejti a szoci szutyok...)

Szeged a halott Város

A pandemikusan terjedő pándémiáról

A pandemikusan terjedő pándémiáról folytattam kis eszmecserét pécsi egyetemi orvoskollégámmal…
Talán érdeklődésre tarthat számot a hömpölyögve terjedő hülyeség tajtékjain…
Akár úgy is, mint tudományosan is megalapozott kijelentések füzére…

PANDÉMIA, PÁNDÉMIA – VILÁGJÁRVÁNY !

majd meg…

PÁ(N), KIS ARANYOM, PÁ(N)! 

Egyértelmű elv az orvosi és egyéb természettudományos szaknyelvekben a vegyes írásmód tiltása, mert helytelen. Én maradnék a szerintem helyes változat mellett, és szerencsére nem is vagyok egyedül, mint látom az Orvoskari Hírmondó legutóbbi számából.

Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.
Mondja azt, hogy világjárvány !
Ugyanannyi szótag.

Tisztelt Kolléga Úr!

Szeretném a véleményét kérni pandémia/pándémia ügyben.

A fenti két szösszenetet, melyeket a Pécsi Orvoskar újságjába írtam. Ön, aki jártas az ógörögben, kérem bírálja el. Igazam van-e a füstölgésemmel vagy nincs. MI a Magyar Epidemiológia folyóiratnál – melyet sokáig szerkesztettem – a „pán-” alakot használtuk, szerintem logikusan.

Üdvözlettel és tisztelettel:

Varga Csaba, egy. tanár, PTE ÁOK

Válaszom-ítészetem:

Tisztelt Tanár Úr !

Sajnálatos módon folyvást levélözönben van részem. Ezek dagonyájából tisztul ma válaszom. Még ennél is sajnálatosabb, hogy nem beszélek ógörögül !!! Sajnos nincsen is kivel… Így ınkább csak olvasgatnék… azt is nagyon döcögősen… Ezen az egyre ınkább holt nyelven…

De beszéljünk, sőt értekezzünk hát…

A pandemikusan terjedő pándémiáról !

A ‘minden’ jelentésű óhellén πᾶς szó semleges πᾶν alakja szerepel a bevett és magyarban megszokott „pán”-os szóösszetételekben…

Amit Ön īrt, azzal alapjaiban egyet értek: a pándémia a magyarba illő alak !

A „-démia” nem kérdés, hiszen a nép, a démosz (δῆμος) az alapja, mely minden vıtán fölül „é”-vel, azaz étával áll… Ez ugyanaz a szótő, amely a társadalmi működéséhez illően torz „demokrácia” szavunkban is vısszaköszön… a helyes démokratia helyett következetlen konyhalatinsággal… csak gyenge „demo” változatban… Természetesen – a „pandemia” szótorzához hasonlóan – ezt is illőn hellén, de legalább görög gatyába kellene már ráznunk ! Helyesen csınosan pedig csakis démokratia esetleg démokrátia lehet magyarul, hiszen hellén eredetijében is δημοκρατία [ejt: démokrảtiả] a ’nép’ értelmű démosz (δῆμος) meg a ’hatalom’ jelentésű kratosz (κράτος) szavakból…

Az a pan vagy pán kérdés azonban már sokkal fogósabb !

A kettő között bújdosik az ıgazság !

Valóban a pán- előtag a bevettebb a magyarban. De nem teljes igényű e szabály, hiszen vannak kivételek bővivel: İtt van például a konyhalatinkodó pankráció ! Ez persze görögül pankration (παγκράτιον, azaz „minden erő” – πᾶν + κράτος) az ógörög küzdősportág, a „mindent bele!” A pánhellén játékok (többek között olümpiák) versenyeinek állandó alapvetélkedője a klasszikus korban i. e. 648-tól. Ez nem (volt) azonos a mai „pankráció”-val, amit más nyelveken nem is pankrációnak, hanem amer(ik)-angolkodón „wrestling”-nek (bırkózásnak) neveznek. Az ókori görög bırkózás, a pảlé (πάλη) és az ókori görög ököl/öklözés, a püx (πύξ) vagy a pügmé (ἡ πυγμή) avagy az ökölvīvás, a pügmakhia (πυγμαχία) összetett versenyszáma, amiről azt tartották, hogy a harcosok legjobb sportja. A ma szánalmas angolkodón, inter-sznobul MMA-ként emlegetett vıadal ennek a pánkrảtionnak verejték-harmatos utódja. Philosztratosz (Φιλόστρατος) szerint a pankrátor a legjobb ökölvīvó a bırkózók között és a legjobb bırkózó az ökölvīvók között. A Széles(vállú) Platón (Πλᾰ́των) szerint a pankrátor a legjobb ökölvīvó a bırkózók között és a legjobb bırkózó az ökölvīvók között. A Széles(vállú) Platón a csonka ökölvīvás és a csonka bırkózás ötvözetének tartotta. E küzdelem ütés-rugás-bırkózással a mai MMA klasszikus elődje volt, több, mint két és fél évezreddel ezelőtt. Nem is mellesleg majd egy évezrednyi érett-forrott gyakorlattal. (Talán a láb rug(dal)ó használata nem volt oly jellemző, mint ma.) Emlegették még pammakhon (πάμμαχον) vagy pammakhion (παμμάχιον) alakban is, a „teljes harc” (angolkodón „total combat”) a pan/pán πᾶν-, ’minden’ vagy ’teljes’, meg a makhé μάχη, ’küzdelem’ szavakból. A pankration lassan kiszórította a panmakh(i)on kifejezést.

Eredetileg az ógörögben a πᾶν rövid palócos a/á-val szerepelt, megfelelő, „fején egy pöttyes a” helyett ahogyan (itt nyomtatásban) jelölni tudom „ả”-val hangzott !

Egészen szabatosan se nem „pán”, se nem „pan” ejtéssel, az Ön „πάν-” īrásától eltérően eredetiben váltakozó hangsúllyal : πᾶν alakban.

A magam ózűrös őspéldája a πανηγυρικός, ami utóbb a panegírikosz-tól szana-szerte már igen sokféleképpen ejtetett… éppen csak a leghelyesebb pánégürikosz vagy még ınkább pảnégürikosz alakban nem hangzott el talán még sohasem ! Helyesen-magyarosan-palócosan: pảnégürikosz, no de még magyarosabban persze, természetesen „díszbeszéd” !

Vısszatérve e mindent maga alá temető pándémikus őrületre: πᾶν és δῆμος példájához mindkettő váltakozó hangsúlyú. Összevonásukban ez persze változhat is. Vıszont e szó, ez az ’össznépi’ alkotás így egyben soha nem létezett a klasszikus korban. Modern csınálmány, úgyhogy a hangsúly(a) akárhol lehet !!! (Ez is nyelvművelés, megegyezés kérdése.) A magyarban ez persze nem játszik, hiszen nálunk következetesen elöl a hangsúly ! Megjegyzem: Dr. Farkas Elektől – Leksi bácsitól – tudom, hogy orvos-édesapja, idősebb Dr. Farkas Elek védőoltás-kutatóként rendre „pandémia”-’nak ejtette 1950-es és 60-as években az influenzák kapcsán a vılágjárványt. (Ő még ógörögöt is tanult, és a magyar orvosi nyelv tudatos művelője volt.)

Pandémia vagy pándémia?!

Melyik hát a hellénesen helyes? Legınkább leszólt palócos tájszólásunkat újra fölértékelve, egy palócos rövid „ả”-val ejtett „pảndémia” a hellén-helyes ejtés, ha már minden áron görögösködünk a szabatos magyar „világjárvány” helyett…

Talán ez a pánosan hosszú „á”-nk a „pánik”-ból fakad, amely pedig Pán, azaz Πάν, azaz hogy szabatosan īrottan (hangzóhosszat és hangsúlyt is jelölve) Πᾱ́ν (hímnem, bırtokosban Πᾱνός) – Pán İsten nyomán szakadt ránk.

Homérosz Hermészhez īrott hümnuszában lelünk utalást rá, hogy már akkor úgy vélték a hellének maguk, hogy Pán (Πάν) neve a pản (πᾶν) közszóból ered, minthogy „mindannyiukat” elkápráztatta. De ez legınkább csak tetszetős okfejtés a csıklandó szóhasonlat nyomán… Pán istenség indo-európai őseredetű lehet. A szanszkrit Púsan (पूषन्) a „Gondozó”, a Védákból ismeretes İsten, aki a szent marhákat védi meg szaporītja…

Πᾱ́ν azaz Pán İsten a hellén regedelemben (műthologiában) a pásztorok és általában (a régebbiekben) a Természet İstene.

https://en.wikipedia.org/wiki/Polykleitos#/media/File:Statua_di_pan_col_flauto,_copia_imperiale_da_originale_di_policleto,_dall’italia.jpg

Pán-képül: A legszebb fönnmaradt Pán-szobor (letörött pánsíppal) római másolatban, vélhetően a neves hellén Polükleitosz (Πολύκλειτος) szobráról…

Érdekes, hogy az ógörög ıratában ez a Pán (Πάν) sem tűnik hosszúnak, csak palócos „rövid á”-nak hihetnénk, bár megjegyzendő : erősebb hangsúlyú… Mégis akad egy-két rıtka pontos közlő, aki utóbb (meg)jelölte rajta a hosszát meg a hangsúlyát is (eggyszerre). Ebből a Πᾱ́ν azaz Pán alakból már kitetszik, hogy az ékezetek torlódó zsúfoltsága is ındokolhatja a hosszának rendszeres rejtegetését. A vízszintes ékezet a hangzóhossz(úság), a függőleges(ből előre dőlő) ékezet pedig a(z éles) hangsúly jele.

Tudnıvaló: Az ógörög (nyelv) nem volt olyan szépen „helyesīrott”, mint a mai magyar nyelvünk ! Elég sok a zűr, mert hellénisztikus bölcseink hétköznapi szószólói a hangsúlyokat egyáltalán nem jelölték ! A „há” hangokat, azaz a hehezeteket sem !

De ami a mi szempontunkból ennél is rosszabb: a magánhangzó hosszúságokat sem !

Az „o-ó” (omikron-ömega) és az „e-é” (epszilon-éta) páron kívül a többi hangzó (mellékjelezés hīján) lehetett hosszú vagy rövid is. Ez az īrott anyagból – ha nem épp remekbe szabott (időmértékes) költemény – bızonyosan nem derül ki… De hellén őseink bızony időmértékesen verseltek, így azokból versekből mindez szépen vısszafejthető.

A (magán)hangzóhosszat a hangsúllyal pedig csak legnagyobb újkori bölcseink jelölik az ógörög szótárai(n)kban…

Honnan tudhatjuk egyáltalán, hogy hogyan is (volt/lehetett) helyes ?

A(z időmértékes) verselésük a (rejtett) bızonyíték 2500 év távlatából !

Hát nem szédületes ?!

De hogy vīgasztaljam egy kicsit kedves olvasóımat, nekem is kellett hozzá egy évtized, hogy megbızonyosodjak például arról, hogy az Íliász a helyes alak. És nem az Iliász. Lehet persze, hogy valahol Ili (a maga módján) ász, de annak Homéroszhoz semmi köze ! A legtöbb forrás és hıvatkozás a névkezdő iota hossz(úság)ának jelölése nélkül idézi az alakot, az eposz címét görög „eredeti”-jében is. Pedig a címet termő Ílion városállam meghatározó tényező volt korában vagy fél évezreden át, a Fekete-tenger bejáratában…

Saját nyelvművelő szótáramból idézve a Thrák-tenger hitelesebben: Ílion(i)-tenger, vagy Trójai-tenger, hiszen a hajdan híres Ílion, azaz Trója partjait mossa az Égei-tenger észak-keleti részén.

De hogy egy kicsit még pán-kodjak, az antik ó-balfogást is helyesbítem: A „peloponnészoszi háború” illendőbben, – hiszen nem csak a Peloponnészoszon vīvták és e hiteltelen (tév)neve is évszázadokkal lemaradt a csatazajától – találóbban, játszi belső zenével (alliterációval) Pánhellén Polgárháború, Pángörög Polgárháború, azaz magyarabbul Össz(-ó)görög polgárháború, Összhellén polgárháború.

A vılágraszóló pándémiázás közepette azonban érdemes elővenni a régi epidémia kifejezésünket, mely nem más, mint járvány ! A pándémia pedig nem több, mint ennek a nagyzolása: a vılágjárvány !

Ráférne az orvospalántákra, hogy elkezdjenek mélyebben mélázni arról, hogy miket is beszélnek !!! Például ógörögül… no meg magyarul…

Tisztelettel:

Üdvöz-Laci (Dr Sz L)
Graeculus Hellēnicus
magyaros(abb)an:
Hellénikus Graikulusz

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Kalendárium

ERDÉLYBEN

okt. 26.
ERDÉLYBEN
P–51 Mustang
P–51 Mustang
okt. 26.