Éppen száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben Köszönt e vers … kezdettel : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek , te váltig visszatérő Föltámadás e földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő,.
Böngészés: Hagyomány
A Húsvét a magyarnak ma nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Kedves dolog a húsvéti nyúl, szép magyar szokás a locsolkodás, de az igazi vágy, a Magyar Megtisztulás, a Magyar Föltámadás.
A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is.
Nagyböjt az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak. Kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak.
Bálint napján is lehetünk, maradhatunk magyarok! Fájdalmas és fojtogató ez az internáci valentínkodás !Bizony nem illik ez nemzetközi szenny magyarokhoz, Bálintokhoz ! Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk.. .
A Magyar Kultúra Napján – Vajon, hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Szavaljuk e napon büszkén gyermekeinkkel, unokáinkkal ! Idén 196 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére. Kölcsey Ferenc (1790–1838) – Anton.
Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő óévre való visszatekintésűl … 187 éve írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes: HUSZT Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.. .
A Magyar Kártya Háza – a Közép-európai kártyakultúra játszó- és emlékhelye – Minden idők legnépszerűbb játékszere a JÁTÉKKÁRTYA. Évezredes történetét, nemzetek és nemzedékek játékszokásait könyvtárnyi irodalom tárgyalja.
A jó öreg nyájas tekintetévelMa nyugtalan néz el Szőreg felett,Örök magyar virrasztó, józan, éber,Ma fázva látja e magyar telet ! Szivéhez még erősebb illetésselSzorítja most Etelkát Dugonics,Ez az a könyv, melytől ujjongva éledtA tetszhalott magyarság akkor is ! Ébredj magyar : e néma érc dalolja,Mozdulj, te föld, mert a magyar. .
Valljuk és hirdetjük: Magyar ember kártyázzon magyarul ! A Magyar Kártya mint austro-hungarikum az egész monarchiának kedvelt játéka volt. Ma már ez is nemzeti örökségünk szerves része.
Idén későn jött az ősz… ellenben annál hosszabban és szebben időzik a levélsárgulatban a vénasszonyok nyara… Petőfi „örökzöld” költeményét hallgathatjuk egy ifjú asszony csengő hangján: Kecskeméthy Lilla előadása a Csalogató együttes kíséretében őszünk pompáját idézi, a korábbi földolgozásokat is feledtetve temetve… Akadnak azonban ifjak is, akik még képesek fölfedezni a. .
Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Fölvidék… Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német, és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.



Európa szívéből









