Scroll To Top

Böngészés: Hagyomány

1111 éve esett a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk! Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk helyreépülésével… Miért “ünnepeljük” szépnevű Pozsonyi Diadalunk helyett mégis részegülten a bukott kommunizmus Május elsejéjét. .

Dankó Pista 160. szülinapján érdemes szót ejteni a magyar muzsikáról… zenéről, dalról és nótáról is.

Magyar Héten a magyar cigánynak Hadd hódoljon a magyar dalos, Hadd maradjon emléked szívünkben Könnyharmatos, virágillatos. Húzd rá cigány, te örök, te áldott, Virulj mindig, dicső nótafa, Halhatatlan híred ragyogását Be ne födje feledés hava! Zengj nekünk a vásárhelyi térről, Dorozsmai malomról dalolj, A szegedi boszorkány varázslat Szálljon reánk a.

„Kő kövön nem marad” – Emlékséta Szeged lebontott házainak HELYÉN… Monostori András tematikus idegenvezetései körében szokatlan körre indul a hallgatóságával. Szeged az 1879-es árvíz után Magyarországon egyedülálló egységes építészeti arculatot kapott, az eklektikus palotáival, a polgári bérházaival és a napsugaras lakóházaival.

Nehezen értelmezhető, hogy 29 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! És mi dajdajozva tűrjük?! Sőt még igen jó képet is vágva hozzá ünnepelgetjük … Szégyen! Ugyan mi fontosabb ma a magyarnak? A chicagói csőcselék tüntetésének leverése, vagy nagyságrendekkel jelentősebb magyar tragédiáink (tatárjárás, törökdúlás, Habsburg-rontás, szovjet fosztogatás) emlékezete. Netán magyar sikereink, diadaljaink,.

135 éve született Juhász Gyulánk. Ekként vall erről … Április bolondja költeményében 1920-ban: Benned születtem, édesbús, szeszélyes Tavaszi hónap, felleges derűs, Mikor a rétek lelke már fölérez S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?!   2018. Tavaszderék (április) hava 5.-én este 7 órakor… Mindön érdeklődőt várunk szeretettel, de a szavalókat különösképpen! Mindemellett Juhász Gyulánk elfeledött prózai írásait is szívössen hallgatjuk… A.

A Sanyarúhétön… Nagypéntek előtt itt van még… Nagycsütörtök, más nevén csonkacsütörtök Jézus szenvedésének kezdete.  Ezen a napon elnémulnak a harangok, ékességeiktől megfosztatnak az oltárok, eloltatnak templomokban – egyen kívül – a gyertyák… Ez az idei Nagycsütörtök azonban más mint minden eddigi. Ez a Nagycsütörtök könnyen lehet az európaiság és a.

Nagycsütörtök Jézus szenvedésének kezdete. Bátai neve csonkacsütörtök.

A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan versünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb.

Az Árvíz évfordulóján – az „újjáépített Város” letarolva…

1879 kikelet hava (március) 12.-én öntötte el Szegedet a Nagy Árvíz. Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Elgondolkodtató mai „modern” világunk forgatagában, mennyire ismerjük Városunk múltját, így életünk gyökereit, mennyire ismerjük azok műveit, akik életük célkitűzéseként mögörökítették mindazt, amire emléközni érdemös. És emléközünk még egyáltalán? Vagy elhisszük, hogy a modern gyökértelenség mindönt fölülír? Ma az az igazán formabontó, ha régimódi az embör.