Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

Schulek Frigyes szülinapján

1841 –  Schulek Frigyes magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, Schulek János apja († 1919) Schulek Frigyes szobra Jánoshegyi Erzsébet-kilátó. .

Pfaff Ferenc szülinapján

1851-ben éppen e napon Enyészet (november) hava 19.-én született Pfaff Ferenc magyar műépítész, pompás állomásépületeink tervezője († 1913). Hasonló állomások sora hirdette, hogy e vasút és az állomásai Egy Országhoz tartoznak…magyarországon végigvonatozva az állomások is hirdették mind az együvé tartozást !Ezért is oly hasonlatos például a Szegedi és az (azóta oláh megszállás alatt álló).

Rózsa Sándor szabadcsapata leveri az Ezeresen fosztogató rác és oláh hordákat

Éppen ma van az évfordulója, hogy 1848 november 17.-én Rózsa Sándor és szabadcsapata leveri a magyarok ellen fegyverkező Ezeres község Krassó vármegyében fosztogató rác és oláj hordáit.  Rúzsa Sándorunkat csaknem mindig betyárként emlögetik… pedig… a Szabadságharcunkban Ő is mögtalálta végre a saját föladatát… a Magyar Hátország mentését… a gyáva antimagyar martalócokat –. .

„A semmiből egy új, más világot teremtettem”

Ez a nap az abszolút geometria születése napja ! – Enyészet (november) hava 3.-a Csaknem 200 éve…1823-ban Bolyai János e napon megírta Temesvárról híres levelét apjának, amelyben az abszolút geometria fölfedezéséről tájékoztatta: „A semmiből egy ujj más világot teremtettem”. „A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet.” (Szentágothai János,.

Hello Wien! – Mátyásunk Igazsága örökén…

A Halloween rémesen terjedőben van. Lassan kiszorítja már a mi Vén Mindenszentjeinket is… Sokan duzzogva lázadoznak ellene, pedig igazán fölösleges.

Nem az az igazi magyar, akinek az öregapja magyar volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz

A múlt este a bűnös város utcáin jártam… sajnos csak egyszerű civilként… A Buda meg Pest ősi neveit megszégyenítő, internáci csürhébe, a velejükig rontott, gyökértelen pondrók közé keveredtem… Miután egy kórosan hatalmasra nőtt öntudatú emberformájú nyűnek, egy köztéri provokatőrnek magamat is megdöbbentő higgadtsággal nem ontottam az orra vérét… elmerengtem, milyen. .

56 – a Szuezért eladott magyar forradalom

Mi is történt Velünk 1956-ban ? Forradalom !Itt az idő végre tisztázni a háttértörténetet ! Leszámolni az ábrándokkal, megjelölni a felelősöket, és diplomáciai szinten is „várni” a méltó bocsánatkéréseket az áruló Nyugattól… Az antimagyarita Európától ! A Szuez kellett a Nyugatnak ! Jól jött ehhez a magyar forradalom…Köszönetet azonban sohasem. .

A KOSSUTH TÉRI SORTŰZ CSAKNEM EZER HALÁLOS ÁLDOZATA EMLÉKÉRE…

Ezen a napon, 1956 október 25.-én a magyar nép közé lőttek a Vörös Terror fegyveresei… „Végignéztem magamon… agyvelő darabokkal voltam beszennyezve…” A mai napig nem tudjuk pontosan hányan voltak az áldozatok, az Ő emléküknek szól ez a képsor… Európa akkor sem segített… Csak nézték a mészárlásunkat… a képernyőiken… A Vörös. .

Bántják a magyarokat…

Ezt a kis jegyzetet pontosan négy évvel ezelőtt írtam, és egyszer csak eszembe jutott, hogy pont illik a mai évfordulókhoz.  A Homo sapiens legnagyobb drámája –  ez az kevés dolgok egyike, ami csak a mi fajtánkra igaz –, hogy tudja, meg fog halni. A gyermekpszichológusok szerint erre kilenc-tíz éves korunk táján. .

Kolorádó kid

. .

Regös az udvarban – 100 éve !

Regös az udvarban Szabad-e regölni ?Régi rónák, messzi pusztákBoldogságos mélabúját,Érzitek-e még a vágyat,Újra látni Vén Hazánkat ? Szabad-e regölni ?Érzitek-e még a vágyat,Mely a szabad, ősi sátrakÁlmait áhítja vissza…Ki a Volga vizét issza ! Szabad-e regölni ?Hold ha feljő, Nap ha támad,Érzitek-e még a vágyat,Leborulni, le a Földre,Az Anyára, az. .

Dugonics András szülinapján

Dugonics András születése napján érdemes elmerengenünk az Ő szellemi örökségén… Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte Hazánkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma ? Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia,1788-tól a Budai Egyetem első rektora. Dugonics András (Vasárnapi Újság, 1859 július 31.) Piarista.