Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

Mi is történt Velünk 1956-ban ? Forradalom ! Itt az idő végre tisztázni a háttértörténetet ! Leszámolni az ábrándokkal, megjelölni a felelősöket, és diplomáciai szinten is „várni” a méltó bocsánatkéréseket az áruló Nyugattól… A Szuez kellett a Nyugatnak ! Jól jött ehhez a magyar forradalom… Köszönetet azonban sohasem mondott érte. .

1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta… Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett..

Radnóti Miklós – A mécsvirág kinyílik

A mécsvirág kinyíliks a húnyó láthatárnakkönyörg a napraforgó;a tücskök már riszálnak,odvában dong a dongós álmos kedvét a bársonyestében égre írtaegy röppenő pacsirta;s ott messzebb, kint a réten,a permeteg sötétbenborzong a félreugrónyulak nyomán a fűszál,a nyír ezüstös ingbenimmár avarban kószál,s holnap vidékeinkenújból a sárga ősz jár.   1943 augusztus 26.-án Ez a. .

Nemzeti Ünnepnapunk – Nándorfehérvár viadala

Áldás hava (július) 22.-e – Nándorfehérvár Diadalának NapjaAranybetűs Nemzeti Ünnepünk e nap !Azazhogy… az kellene, hogy legyen !Hivatalosan sajnos még mindig nem az… Ha nem 15 millió (vagy még kevesebb) szárnyaszegett szerencsétlen önképzavaros kallódó személyiség alkotná ma a MAGYARt, akkor MA ÜNNEPELNÉNK !!! Az 555. évfordulón ugyan sikerült nemzeti emléknappá.

A Pozsonyi Diadal – Nemzeti Ünnepünk!

1113 éve esett a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk! Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk helyreépülésével… Emlékezetfrissítőül ajánlom az alábbi kis filmet: Miért „ünnepeljük” szépnevű. .

A szobordöntögető négerek történelmi igazsága

A hajdan brit rabszolgatartók által behurcolt négerek mára Amerikában túlnépesedték a többi népeket (hosszan irtott ősnépeket, meg a helyükre jött fehéreket), ennek tudatában vannak, és ennek most tomboló nyomatékot is adnak… Néger rasszisták és fehérgyűlölők már Európában is fehéremberek szobrait döntögetik… Hol van az elég ?! Nekünk magyaroknak mikor lesz. .

Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és MarosnakSzögében élek álmodón,Hol Attila, Ajtony robogtakValaha vemhes táltoson.

A kolozsvári kikelet szülötteE pár szál gyöngéd, kora ibolya,Szűz szirmukon szelíden eltünődveA magyar Mona Lisa mosolya. Erdélyünk szent rögének ibolyái,A fájó tájról méla üzenet,Virágnyelven beszéltek, ó parányi,De drága kincsek, hervadt kedvesek ! Kék szemetekben az erdélyi égnekRégi derűje integet felémÉs sötét szirmotokban érzem én Az új fájdalmat.

Turán után

Néha megcsap, mint napkeleti illat,Fűszeres, álmos, valami vad mámor,Ősi szavaknak mély zsongása ringatÉs elcsal innen, e fonnyadt világból. Néha elfog valami mély honvágyAz ős pusztára, amit cserben hagytunkS szívembe tündökölnek égi rónákVén csillagai s megállok alattuk.

Bálint napján magyarmód !

Bálint napján is lehetünk, maradhatunk magyarok ! Fájdalmas és fojtogató ez az internáci valentínkodás !Bizony nem illik ez a nemzetközi habverés magyarokhoz, Bálintokhoz ! Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre. .

A Magyar Kultúra Napján – Vajon, hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Szavaljuk e napon büszkén gyermekeinkkel, unokáinkkal ! Csaknem kétszáz éve… Idén 197 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére.. .

Pozsony Ha alkonyatkor ballagtál a ködben,Mely lágy fátylával a Dunára hullt,A zsongó zajban és a méla csöndbenFáradt szivedbe muzsikált a mult. A vén utcákon szinte visszazengettA régi léptek kongó moraja,Széchenyi járt itt és honán merengett,Amely nem volt, de lesz még valaha.