1802 augusztus 15.-én Csatádon (Torontál vármegyében) született Nikolaus Lenau, eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau, honi német(ajkú) költő.
Posts by Dr. Szabó László
Igen ! Ebben is mi voltunk az elsők a világon !!! Tata meg Magyarországon… Nem voltunk mindig mások mögött kullogó „kis ország” ! Ez csak a kommunizmus magyarellenes, aljas, rasszista rémmeséje ! 125 éve éppen ezen az estén 1897 július 24.-én a világon elsőként acetylén-közvilágítás indult Tatán ! Este fél kilenckor. .
Megenyhült a lég, vidul a határ,S te újra itt vagy, jó gólyamadár!Az ócska fészket megigazgatod,Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! meg ne csaljanakCsalárd napsugár és síró patak;Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,Az élet fagyva van, s megdermedett.
DSIDA JENŐ szülinapján… Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!! DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban… „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.” Pomogáts Béla szavaival: „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó.
Ígéret (május) hava 5.-én… 110 éve halott Magyar Ede, lánglelkű magyar műépítészünk ! 145 éve született 1877 január 31.-én Orosházán a magyaros szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere, Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld egyik meghatározó építésze volt, 1912 ígéret (május) hava 5.-én, pályája csúcsán fejezte be 35 évesen az életét… Az irodalmat külön. .
Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek, te váltig.
SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt… Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek! Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.A. .
Auróra Egyszer fehér és rózsaszinGyöngy és selyem ruhája,Mosolyog, mint a szerafinA tájra. Máskor bíborral ékesenLángol piros palástja.Tüzeket gyújt az egekenA láza.
Förgeteg (január) hava 16.-án 475 éve… 1547-ben lépett hatalomra IV. azaz Rettegett Iván, oroszul: Иван IV Грóзный, Oroszország első cárja.
„Fontosabb a tanító az egyetemi tanárnál, mert a nemzeti kultúra a néptanítótól függ” ( Hóman Bálint a Felsőházban 1938 április 18.-án) Talán eggyetlen igazi bűne, hogy az 1941. június 26-i kormányülésen ő is jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot kimondását… Ezért utóbb a népbíróság 1946-ban „háborús bűnös”-ként el is.
E napon született 1571-ben Johannes Kepler, német bolygász és csillagász. (†1630) 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicumban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot. Kepler később fedezte föl a bolygómozgások törvényeit, amiket róla ma Kepler-törvényekként emlegetnek.
Magyar tudománytan akadémián makacsul ragaszkodik a legképtelenebb tévedéseihez is. Így létezhet, hogy a gyűl- tő nyomán képzett gyűlyt mindmáig helytelenül „j”-vel kelletik a konformista aszfaltbetyároknak.



Európa szívéből









